Orkánság legnépesebb falva, egyben az orkánsági népszokások, folklór fellegvára Orkánvasvári. Falusi bája minden utazót elvarázsol, ezért következő írásunkban igyekszünk minél kivonatosabb képet adni a helybéliek életéről és szokásairól, valamint a falu jellegzetességeiről és érdekesebb pontjairól. 

Orkánvasvári helyén már a Római Birodalom idejében is létezett település; a néhány száz fős, katonákból és családjaikból álló kolónia akkori neve Balanecinium volt. A római kori épületek romjai egyes helyeken ma is megfigyelhetők, ugyanis a tehetősebb orkánvasvári lakosok -szövevényes építési engedélyek birtokában- ráépítkeztek az 1500 évesnél is idősebb archeológiai maradványokra. Így Orkánvasváriban valóságos építészeti szenzációkra (is) bukkanhatunk; mind közül a leglátványosabb Kacsás Bence úr háza a Beregffy Katalin utcában, melynek homlokzata teljes egészében egy római fürdő hajdani bejáratát foglalja magában.

A falu egyéb nevezetességekben is bővelkedik, ilyen például az országban egyedülálló Kacsamúzeum, melyet a falu főteréről nyíló Kisrécés utcában, alig kacsaröppenőnyi járás utás, bal kéz felöl találunk. A múzeumban öszesen 199 különféle kacsa-preparátumot tekinthetünk meg, köztük a világ összes kacsaféleségének reprezentánsa megtalálható, így a pézsmakacsa, a sarló-kacsa és a kendermagos kacsa is. 2003-ban fölröppent a hír, hogy Orkánvasvári határában egy rendkívül ritkának számító kínai sárkánykacsát láttak, de mértékadó ornitológiai szakvélemények alapján a hír kacsának bizonyult. A helybéliek egyébként már emberöltők óta hisznek a kínai sárkánykacsa létezésében, amely a hiedelem szerint minden réce ősének tekinthető. A Kacsamúzeum legféltettebb kincse egy feltételezett sárkánykacsa-faroktoll, amely a múzeum igazgatója szerint érinthetetlen, éppen ezért tudományos elemzésnek sem vethető alá.

Orkánvasváriban valósággal virágzik a kacsa-kultusz, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a látszólag gazdátlanul totyogó-hápogó szárnyasok látványa a falu minden zugában. A jó megfigyelő azonban észreveszi, hogy a derék madarak nyakában biléta lifeg, melyre a tulajdonos neve és címe, valamint az állat neve (!) van írva. A helybéliek minden reggel elengedik a kacsákat, majd napnyugta előtt a már-már rituálisnak számító kacsatereléssel édesgetik haza őket. Alighanem ennek köszönhető, hogy Orkánvasváriban kezdeményezték a "hápogi", mint ember által használt hivatalos állatnyelv bejegyeztetését (döbbenetes, de a kacsák valóban hallgatnak gazdáik hangutánzó "utasításaira").

 Orkánvasvári életkép, a háttérben andalgó kacsa-párral.

Azért ne gondoljuk, hogy az élet Orkánvasváriban minden kacsa számára fenékig nokedli. A helyi lakosok egyik közkedvelt szórakozása a Kacsaevő-verseny, amely különösen Farsang idején örvend nagy népszerűségnek. Orkánvasvári külterületein két nagyobb kacsaneveldét is találunk, egyikük a hajdani Jermolov-MGTSZ üzemterületén található, a másik pedig egy homályos tulajdonviszonyú, kínai-ukrán kft. birtokában lévő, kiváncsi szemek elöl elzárt farmon üzemel.

A falu központjának ékessége az Orkány Dezső Művelődési Ház, ahol a közelmúltban Szörényi Levente tartott (kis)előadást. Kacsa Gerzson, Orkánvasvári kackiás polgármestere szerint a falu hamarosan egy futballpályával is gazdagodni fog; a cél az Orkánságban egyelőre ismeretlen sportnak számító (!) labdarúgás népszerűsítése. Meg nem erősített hírek szerint a formálódó csapat élére a magyar futballszakma egyik nagy egyéniségét, Verebes Józsefet szeretnék idecsábítani a falu hangadói.

Mindenképpen szólnunk kell az Orkánságban híres 'vasvári vendéglátás nevezetességeiről is. Első helyre kívánkozik a Szárnyvég utcában található "Fogadó a Kerge Kacsához", ahol a szárnyasételek egyedülállóan széles választékával találkozhatunk. A teljesség igénye nélkül e fogások: robbantott kukoricás kacsa, töltött kacsanyelv, orkáni borzas és az ínyencek szíve-csücske, az őz- és vaddisznóhúsba töltött kacsamell-filé várja a vendégeket. Kissé odébb találjuk a nagy konkurenciának számító, de minőségben nem elmaradó "Daliás Récét", ahol az olasz és orkánsági ízek egyvelege vár ránk (mint megtudom, az éttermek tulajdonosai a nagyon régi vendéglátos-rivalizálásból kifolyólag nem szívlelik egymást, így további kutatások után újabb írással bővülhet az "Orkánsági családviták" cikksorozat).

 A 2008-as Kacsaszépségverseny győztese "Fehér Áron" és büszke tulajdonosa, Regősné Marika.

Orkánvasvári főtere a falu életének fontos helyszíne; szinte havi rendszerességgel tartanak itt valamilyen fesztivált. Ilyen például az évente megrendezésre kerülő Kacsaszépségverseny, vagy a tavaszi időszakban gyakori legény- ill. leányfogócska (éjszakánként megrendezett falusi társkereső, szigorúan 18 éven felülieknek). Többszázéves hagyományokat követ az éves orkánvasvári szemle, melynek során a Honvédség Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokságának egyik tizedese szemlézi meg az önkéntes katonai hivatást választani kívánó orkánsági fiatalokat. A főtér egyik nevezetessége, egyben a gyerekek egyik kedvenc látványossága a "Kacsamama és családja" öntöttvas-szoboregyüttes, melyet ismeretlen adományozótól kapott Orkánvasvári lakossága.

 Orkánvasvári büszkesége a főtér oldalában megtekinthető "Kacsamama és családja".