Egy farsangi időszakban elterjedt népszokásra szeretném fölhívni a figyelmet, ez pedig a kacsaevő-verseny. Kint az udvaron tartják, általában falunként egyet, erre mindenki össze szokott seregleni. Két ház között kifeszítenek egy jól összecsomózott disznóbelet, amire kacsacombokat akasztanak. A versenyző legények kezét a még nem elkelt lányok hátrakötözik, és így, kéz nélkül kell leenniük a kacsacombot. Szegényebb vidékeken ez fánkkal, illetve lekváros kenyérrel vált népszerűvé. A versenyt régóta űzik, innen erednek a Kacsa / Kacsás családnevek, melyek igen elterjedtek egész Orkánság területén; nyilván a győzteseket kezdték el így becézni. A legtöbb kacsacombot megevő legény igen nagy megbecsülésnek örvendett a helyi közösségekben. Ez régebben fontos előrelépést, sőt, mobilitást jelentett az amúgy zárt társadalmi rendben. A verseny kialakulása miatt sokan foglalkoznak kacsatenyésztéssel, illetve összefüggés fedezhető fel az orkánsági ételek és e szokás között (pl., orkáni borzas, töltött kacsanyelv, szügypogácsa stb.).