A következő írás szülőanyja Alsóorkánréti Könnyes Oszkár, az Alsóorkánréti Művelődési Ház igazgatója, a helytörténet jeles képviselője. Köszönjük stílusos és tudományosan ívelő írását.

Régi, Orkánság-szerte kedvelt hangszer, mixelid hangsorú, kvintelő hangszer a Perettyentyű. Egyedülálló módon egyszerre húros, ütős, és fúvós hangszer. Első említése Bölcs Leó, egy kevésbé ismert és kutatott forrásához köthető, melyben pontosan leírta, a magyarokkal tartó kilencedik törzs, az orkánok történetét, köztük a perettyentyű semmi máshoz nem hasonlító hangját, melyből egyet Bizáncba vitetett.  

Első jelentős szerepe II. László, tragikusan fiatalon elhunyt uralkodásának idejére tehető. A források szerint László udvarában Kefe fia Urgó volt a dicső uralkodó legkedveltebb perettyentyűse, aki az uralkodó kegyéből Orkánság első bánja lett, igaz, a király halála után IV. István megvakíttatja, fiát pedig az Urgó által alapított orkánfenyvesi kolostorba záratta. A kutatások nem tudták azonosítani a II. Lászlóhoz hajoló személyt, ámbár a legvalószínűbb az, hogy ő Kefe fia Urgó, a király főperettyentyűse.

Zsigmond hű hadvezére, Ozorai Pipo felesége, Ozorai Borbála a források tanúsága szerint, amellett, hogy a reneszánsz nagy mecénása volt – számos perettyentyűssel vette körbe magát. Igyekezett összehozni az első valódi perettyentyűs zenekart, de mint mindenki számára nyilvánvaló ma már, ez lehetetlen, ahogy a mondás is tartja: „két perettyentyűs egy udvarban nem fér meg”.

A Kacsavári ütközet egy méltatlanul elfeledett pontján, a néphagyomány szerint Damásdi Böcős Koppány (1523-1567) egymaga tartóztatott fel egy századnyi megvadult török tevét perettyentyűjével. Kacsa vára megmenekült, Orkándamásdi (eddigi) egyetlen nevezetes szülöttje pedig, felvértezve Prettyűs előnévvel, büszkén perettyentyűzött szülőfalujában, emlegetve az idők folyamán többes számúvá váló hőstettét, vagyis hőstetteit.

Nem Bőcös volt azonban ekkoriban az egyetlen perettyentyűs Orkánságban. A néphagyomány tévesen a busóknak tartja a tisztességet, a törökök ijesztgetését, pedig számos orkánsági öreg meséli, hogyan menekült meg Orkánudvar a szultáni főseregtől. A falu két öreg perettyentyűse addig játszott ugyanis perettyentyűjén, amíg a törökök vissza nem menekültek Sztambulba, ezután messzire elkerülték Orkánságot. Az Orkánsági Történész Egylet (OTE) 1872-es egybehangzó állásfoglalása szerint a törökök ezután már nem tudtak újra erőre kapni, így a „perettyentyű futástól” számítható a török birodalom meggyengülése. Ahogyan – hála Jávor Marcell Vazul turkológus kutatásának – a török mondás tartja: „több is veszett orkánnál”, vagy „jobb ma két perzsa, mint holnap egy perettyentyűs”. Egyes török vidékeken a mai napig Hunyadi helyett a perettyentyűssel ijesztgetik a gyerekeket.

A források sajnos igen szűkszavúak a perettyentyű kapcsán, amit tudunk, hogy a 18. században egységesülnek a perettyentyűk, az orkáni perettyentyűsök céhe szigorú szabályokat hoz a perettyentyű készítésére, a falusi készítés ezzel gyakorlatilag megszűnik.

Petőfi - orkánsági látogatása idején - Kötmön Palkó, orkánsasvári perettyentyűs játékára figyelt fel, és írta meg országszerte híres karcolatát:

„mint peretyentyűs játsza, ujja néki mozog,

úgy szelidül az ének, s iszom tovább borom”

1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos kedvenc perettyentyűse az öreg Pretkó Miska kísérte a nagy államférfit mindenhová útján, a szabadságharc bukása után, a száműzetésbe is. Washingtonban Pretkó 1863-ig vezette az általa felállított Perettyentyűs iskolát, sajnos nem sok sikerrel, három végzett perettyentyűs elballagása után az iskola bezárt.

Az első világháborúban számos orkánsági perettyentyűs - mint ezredzenész – szolgált. Az orkánsági hadkiegészítő rendelete szerint, századonként egy-egy perettyentyűst kellett szolgálatban tartani, mivel csak így volt elvárható, hogy az orkánsági legények harci morálja folyamatosan kielégítő szinten legyen. Kenős Mihály bácsi, aki igen szép korban, 101 éves korában hunyt el, mesélte hogyan szerették meg az olasz hadifoglyok a perettyentyűt, s milyen jól megtanultak rajta játszani.

Trianon után – mikor is alsóorkánságot is elcsatolták – számos irredenta dalt írtak a perettyentyűsök, melyek közül számos a székesfővárosba is felkerült, melyek közül „Az orkán legények a határba mennek” című dal a kormányzó személyes kedvencévé vált.

A második világháború után a legtöbb perettyentyűs elhallgatott, köztük a legöregebb, Ottári Józsi bácsi. „Nem zenílek ennek a világnak”, mondta az Orkáni KB  titkárnak, Dalos Ferencnek, és visszavonult a falujába, Orkánlakra. Farkas Mihály személyes kérésére Jurásik Mátyás betiltatta egész Orkánság területén e becses hangszert.1962-ben újra engedélyezik a használatát, de ekkorra már nehéz újraéleszteni a régi hagyományokat.

Mára már úgy tűnt, a perettyentyű és perettyentyűzés tudománya csak az öregek kiváltsága lesz, de az éledő táncház mozgalom hatására, újra erőre kapott, a fiatalok ismét rátaláltak Orkánság eme csodálatos gyöngyszemére. Reméljük, gyermekeink is még buzgón fognak perettyentyűzni.