A közbiztonság, a falvak békés mindennapjainak szavatolása Orkánságban is kiemelt jelentőséggel bír. Kevesen tudják, hogy Orkánság nem tartozik az Országos Rendőrkapitányság hatáskörébe, a tájegységben ugyanis egy sajátos, szigorúan territoriális jellegű rendfenntartó szerv, a disznósági őrség működik, évszázadok óta.
A disznósági őrség nagyon régi szervezet, gyökerei, hagyományai egészen az 1240-es évekig nyúlnak vissza. A tatárjárás idején Orkánság - az ország egyéb részeihez hasonlóan - szörnyű pusztításon ment keresztül. A besorozott, harcolni képes férfiak közül - a korabeli lantművész, Üstökhy Bokor Zoárd elbeszélése nyomán - szinte senki sem tért haza a muhi csatából, aminek következtében a falvak kiszolgáltatottá váltak a haramiák és egyéb bűnözők portyázásaival szemben. Ekkor szervezték meg - először Orkánbuggyoson - a disznósági őrséget (korabeli elnevezés: "disznajzsandárság"), a falu idősödő, de becsvágyó bölléreiből. Az böllérek önként vállalták a falu őrzését; szabadidejükben a disznóvágáskor használt bárdokkal és késekkel járőröztek. A leleményesebbek az elsett katonák felszerelését is magukra aggatták, így helyenként már-már milicista benyomást keltettek. A disznósági őrök számos alkalommal konfrontálódtak a vérszemet kapott tatárokkal. Így volt az 1242-es orkánalmási csatában is, ahol három falu, Orkánbuggyos, Orkánvasvári és Orkánpéteri disznósági őrei -kiegészülve Ugrin érsek életben maradt katonáival - rajtaütést hajtottak végre a Szigmoncsök vezette tatár gyalogosegység táborán. A feldühödött magyarok mindenkit lekaszaboltak, ezért hazatérésük után hősként tisztelték őket. Innentől kezdve szinte minden legény disznósági őr szeretett volna lenni, így az utánpótlás kérdése hamar megoldódott.
Később a végvárrendszer orkánsági gyöngyszeme, Kacsa várának állományát is a környék legjobb disznósági őreiből válogatták össze, de egyes források szerint az 1450-es évek végén szerveződő fekete seregben is szolgált disznósági őrökből álló bandérium (ez állítólag a fekete sereg egyik atyja, Lehoczky János kifejezett kérése volt). Az ezt követő évszázadokból sajnos nem áll rendelkezésünkre írásos emlék a disznósági őrök tevékenységéről. Annyi bizonyos, hogy az I. Világháborúban ismét olyan vérveszteséget szenvedett Orkánság férfilakossága, hogy a szolgálatban lévő, be nem sorozott őrökre eztán még nagyobb felelősség hárult. Nekik köszönhető, hogy a tájegységet sem a különítményesek, sem a Balkán felöl érkező antant-katonák nem tudták kifosztani (pedig a legenda szerint a híres-hírhedt Prónay Pál is szeretett volna néhány disznósági őrt verbuválni, de elzavarták).
Disznóőrök ropják a táncot, valamikor a 17. század közepén. A mokány disznósági őr a leányálmok netovábbja volt!
Az 1919-es év zűrzavarában helyi politikai erők kísérletet tettek az Orkánköztársaság kikiáltására, melynek katonai magvát mi másból szervezték volna, mint a szeretett disznósági őrökből. Ezt a törekvést azonban meghiúsította Horthy Mikós budapesti bevonulása, melynek hírére a disznósági őrök is a kormányzó oldalára álltak. Jutalomból 100 esztendőre megkapták Orkánság kizárólagos rendfenntartói jogát.
A disznósági őrök napjainkban is eredményesen végzik munkájukat. Ez annak is köszönhető, hogy tagjai minden esetben az adott falu férfilakosságából kerülnek ki, tehát az állományban nagyon erős a hivatástudat. Feladatuk oroszlánrészét elkóborolt háziállatok felkutatása és a belvíz sújtotta területek lecsapolása/homokzsákozása teszi ki, ezen kívül hajlamosak minden, idegennek tűnő személybe belekötni. A disznósági őr mániákus járőröző, aki még a legnyugodtabb napokon is árgus szemekkel keresi, kutatja a vélt veszély forrását. Előfordulásuk valószínűségét nagyban növeli a kocsmák közelsége. Köztudomású, hogy a disznósági őrök nagyivók és hedonisták, akik hajlamosak arra, hogy "szolgálat" közben ivóversenyt tartsanak. Egyenruhájuk továbbra sincs, de az intézkedő disznósági őr könnyen felismerhető a lezseren övbe dugott vágóeszközökről és a lovaglócsizmáról. Egyesek jókora buzogánnyal ("páncélökör") növelik fellépésük hatékonyságát, mások - haladva a korral - viperával és paprikaspray-jel szerelik fel magukat (előfordult, hogy a "vipera" alatt az egyik őr egy hüllőt, nem pedig fegyvert értett. Így az illető egy mérges kígyóval a nyakában járőrözött, egészen addig, amíg a bestia életveszélyesen meg nem marta). Intézkedési jogkörük terjedelme kizárólag rajtuk múlik, a szóbeli feddéstől kezdve a náspángoláson át mindent megtehetnek azzal, akit vétségen kapnak.
Fürj Lázár, Orkánbuggyosi disznósági őr, intézkedés közben. A hagyományok örökké élnek.
A belépési feltételek mindenkinek adottak, nem kell hozzá más, mint legalább 5 disznó vagy egyéb jószág levágásában való részvétel, célbadobás késsel, 10 kilométeres erőltetett menet végrehajtása egy fél disznóval a háton, majd beavatásként tíz öntőnyi, disznóbelsőséggel kevert babpálinka elfogyasztása, két órán belül.
