Az Orkánlekszikai Kőszínház vezetősége felkérte a neves budapesti rendezőt, Alfdöldi Róbertet  (képünkön) hogy régiónk legrégibb, legimpozánsabb színházában darabot rendezzen.

 Punk Bán

Az Orkánlekszikai Kőszínházban fellibben a függöny, a mű a Villa Negrában indul, ahol a „nagyurak” kéjelgésük mellett sörrel koccintgatva ünnepelnek és cirógatják Melindát, aki egy Árpád-sávos miniszoknyában és kackiás magyar bajusszal jeleníti meg mindent, ami magyar. Ostort csattogtat, issza a fütyülőst (e két utóbbival a rendező a legvisszataszítóbb poénokat is megengedte magának). A levonulás után megjelenik Gertrúd, aki románcigány, és az urak hódolnak előtte. Megkezdődik a tánc – Modern Talkingra.

Petúr bán megrendítő alakját a híres  zugsági-belga színész, Donatello Sotéria játszotta.

Bánk hazatérésekor a hatalmas nemzeti belépését pár gyenge poénnal varázsolta hétköznapivá a rendező. (Tiborc kérdezi: És milyen bánk? Lekváros, vagy csokis?)

Bánk bán elnézést kér a jövőbeni zsidóüldözésekért, és nem érti, Tiborc miért szidja az idegeneket. Tiborc ugyanis a klasszikus magyarság (= szélsőjobboldal) megjelenítője. Nem dolgozik, csak pocskondiázza a bevándorlókat és Gertrúdot. Bánk végül meggyőzi és maga mellé veszi, és elhívja a legközelebbi antifasiszta tüntetésre.

Gertrúd szerepében Kácsás Lolita Magda

Bánk, piros sörényét végigsimítva arra támad kedve, hogy megöli Gertrúdot. Bemegy hozzá, de őrült légyottá fajul a találkozás. A népek boldog egymás mellett élésének jegyében! Hasonlatosképpen jár el Petúr bán Biberach-al. Melinda hoppon marad, de ő is elbiciklizik Tiborccal. A darab végén II. András király nem érkezik meg.

A színházi esttel kapcsolatban végleg az váltott ki kitörő düht, hogy a végén az orkánújvárosi zugsági kisebbségi képviselő ünneplésre hívta a megjelenteket, mely alkalommal Nádasmente Zugsághoz való csatolását, majd az ottani lakosság 90%-ának deportálását akarta volna kaviárral és malaclekvárral szebbé tenni. Nem sikerült.

Végül Alföldi Róbertet hajítóteknővel és Zetorral dobálták meg, a Kőszínház és Orkánlekszika Önkormányzati testülete pedig lemondott.

Egyik hű olvasónk értékes levelének hála, újabb orkánsági recept jutott el hozzánk. A búzásleves ma már kevésbé közkedvelt, bár kétségtelenül tradícionális fogása a tájegység főzéstudományának.

Rákosi élt-halt a langyosan tálalt búzalevesért. Pártvezéri búzaszedés Orkánpéteri mellett, 1951. augusztus

 A búzásleves a helyiek szerint a "szegény ember főfogása", úgy is mondhatnánk, hogy Orkánságban "szegény ember búzával főz". Némi kutatás után több faluban is megerősítést nyert, hogy a búzásleveshez való takarmánynövény -kosárnyi mennyiségben- bárki földjéről ingyen beszerezhető. Arrafelé többek között így vállalnak szolidaritást a legszegényebbekkel, a búzásleveshez gyűjtögető embert tehát -búza lopásáért, vagy birtokháborításért- fejlenteni nem lehet.

Csimbuli Józsi bácsi, aki a kedvünkért megfőzte a hőn áhított leveskülönlegességet. Köszönet érte!

 A búzásleveshez nem kell más, mint búza, víz, só, ízlés szerint répa, karalábé és némi bors. Gazdagabb helyeken szárnyast is főznek a levesbe (csirkenyak, farhát, csirkeláb), de tudunk olyan portáról is, ahol lóhússal gazdagítják (?) az ételt.

Malacfejjel díszített, újévi búzásleves-kocsonya Orkánbuggyosról

 A búzáslevesből régebben sok helyen kocsonyát (!) is készítettek. Ez a képződmény a zsír hiánya miatt nem volt egyéb, mint sós vízbe fagyott, főtt búzavirág és répa egyvelege, amit afféle fagylaltként lehetett elszopogatni, ha erre jött meg a háziak gusztusa. Leleményesebb háziasszonyok pohárnyi mennyiségű búzáslevest fagyasztottak le, a közepébe pedig rövidebb ágacskát tettek. Az így összefagyott búzáskocsonya ezután nyeles fagylaltként is fogyasztható volt. A mirelit térhódításával azonban ezek az étkek lassan eltűntek Orkánság konyháiból. Kár értük.

Felkértük a közismert politológust, elemezze az orkánsági választási eredményeket és ossza meg velünk tapasztalatait. Az alábbiakban a szakértő tanulmányát olvashatják. Köszönjük a neves politológusnak a szakmai és emberi kedvességet.

Az orkánsági választások különlegességét (és egyben fontosságát) az egyedülálló és az országostól teljes mértékben különböző politikai struktúra adja, ami bár önálló, mégis szoros egységet alkot az országos eseményekkel, amelyek bizony hatással vannak az orkán választási körképre.

Az orkánújvárosi Mustárfalvi Csipesz Róza Lánygimnázium és Vendéglátóipari szakmunkásképző növendéke élete harmadik választásán (fotó: Orkánimage.com)

Az orkán körzet különlegességét az adja, hogy az orkánok láthatóan nem kedvelik az országos politikai pártokat és a független jelölteket. Előbbire számos korábbi példát tudunk hozni, ámbár a blogújság szűk terjedelme nem engedi ezt most meg. A független jelöltek esetén azonban mindenképp kiemelendő Alsóorkánréti Könnyes Tódor, a közismert és kedvelt Oszkár öccse, aki viszont egy malac miatt gyakorlatilag megsemmisítő vereséget szenvedett a Polgári Egységpárt jelöltjétől: Kakas István a keleti járás népszerű körböllérétől.

Lássuk a pártokat: a választás egyértelmű győztese az Orkánsági Polgári Egységpárt, 23 polgámesterrel, köztük Orkánújvároséval. Dr. Bartókné dr. Vincze Zsuzsanna értékelése szerint az eredmény híven tükrözi az orkáni választók rendszeváltó hangulatát. A kérdésre azonban, miszerint milyen rendszerváltó hangulatra gondol, amikor az Polgári Egységpárt irányítja a régiót 12 éve – nem kívánt válaszolni.

A nagy vesztes természetesen az Orkán Népfront, mely csupán Orkándamásdban (Dallamos Teréz) tudta megtartani pozícióját, valószínűleg azért, mert a Polgári Egységpárt valami érthetetlen oknál fogva azt a Puplyák Gézát indította el, aki korábban a zugságiakkal való megbékélést szorgalmazta. Puplyákot az Egységpárt és a Lehet más Orkánságon kívül minden párt elutasította. Fontos tanulság, hogy az orkán – zug ellentét még jó ideig tematizálhatja a közbeszédet orkán- és zugszerte. Puplyák kereken egy szavazata azt jelentette, hogy sem egykori, sem jelenlegi felesége nem szavazott rá, ami a helyi húsbolt vezetője, id. özv. Kovács Imréné (Imre néni) szerint nem is olyan meglepő.

De nem Orkándamásd volt az egyetlen meglepetés Orkánságban. Az Orkánsági Nemzeti Feltámadási Arcvonal (továbbiakaban ONHA) élvezetes és aktív kampánya során (hajítóteknőzés Zugság irányába, furmányozás Orkánújváros főutcáján, Orkán vezér szobrának leleplezése Orkánősiben) majdnem minden faluba eljutott a párt elnöke, ifj. Steiner Walter Károly. Könnyes Oszkár mértékadó elemzése szerint az ONHA nagyszerű (6 polgármesteri szék) eredményét a korrupció helyi megfelelőjének tartott kacsásodásnak és kacsabűnözés, illetve az éles zugságellenességnek köszönheti (a párt minap új közlemény adott ki, mely szerint Könnyes úr III/III/B Orkánelhárítási osztálya által lett beszervezve), így a továbbiakban nem tekintik Könnyes urat mértékadó elemzőnek, a párt aktivistái és szimpatizánsai pedig a továbbiakban eltekintenek az alsóorkánréti Művelődési Ház programjainak látogatásaitól. A botrány boritékolható. Az ONHA tehát szárnyal, a jövő nagy kérdése, hogy a lendület kitart-e, vagy egy hajítóteknő lendületével süllyednek-e vissza az ismeretlenség homályába.

Végezetül a Lehet Más Orkánság és a Kétfarkú Kutya pártjának gyakorlatilag értékelhetetlen szereplése bizonysága annak, hogy a két párt beágyazottsága finoman szólva is kívánnivalót hagy maga után. Ezen kívül súlyos politikai hiba volt a párt elnökének, Kovács Napvirág Hajnal-nak a Lehet Más Zugság elnökével való közös malaclekvár fogyasztása. Ez egyrészről a maradék vegetáriánus orkánt is elriasztotta, másrészt maga ellen hergelte gyakorlatilag az egész tájegységet. Ha igazak a hírek Kovács Hajnal Zugvárba emigrált.

Török Gábor

Mint láthatta a nagyérdemű orkáni és egyéb közönség, az Orkánság blogújság az elmúlt napokban kevésbé frissült, ritkán írtak a szerkesztők. Ennek oka pedig az orkáni múlt sötétebb fejezeteiben keresendők, melyeket nagysikerű riportjában pár évvel ezelőtt már Frei Tamás is feltárt (a világhírű újságíróról tudvalevő, hogy Orkánbugyiból származik)

Válságtanácskozás a szerkesztőségben október 19-én

Mint közismert, az orkánok kemény fejű leányok és férfiak, ahol a rég múlt sérelmei, egy rossz mondat, vagy akár mozdulat évekre tönkre tehet egy magasra ívelő kapcsolatot. Mivel a szerkesztőség is csak orkánokból áll, ezért nekünk sem kell a szomszédba menni a teknőért, vagy máshogy szólva, mi sem más perettyentyűjét húzzuk, megint másként: snóvájdlingi babért ne mutass tavasz előtt kacsát. Így szerkesztőink között is fellángolt a belső vita (mely sajnos durva kacsásodáshoz vezetett), felmerült a kérdés: hogyan tovább? Az elképesztő siker, ami tájegységünk tudományos feltárását követte, bizony a mi ítélőképességünket is megingatta. Egy szó mint száz: kitört az első orkáni médiaháború.

Külső tudósítóink a népharag és repülő teknők elől egy asztal alá húzódnak, de töretlen lelkesedéssel dolgoznak tovább

A túlzott babpálinka és tömény-kóstolás (ami ráadásul szeptember utolsó holdtöltéje előtti péntekre esett, mikor tudvalevő, hogy ilyenkor tilos) következménye volt, hogy a szerkesztőség egy szűken meghatározható, urbánus gyökerekkel rendelkező fele erőteljes kritikával illette a szerkesztőség egy részét, durva kirohanásában „roehdeleréssel” vádolta meg őket. Ezt természetesen nem hagyhatta szó nélkül Neveletlen Krónikás sem, akiről tudvalevő, hogy nehezen viseli, ha szóvá teszik nemzetiségi mivoltát (Krónikás ugyanis Orkáncsehiből (Čehi) származik). Krónikás többek között klerikális elhajlással, túlzott Orkánújváros-centrikussággal vádolta meg a szerkesztőtársát, Csuhás urat.

A tegnap késő éjjelig tartó szerkesztőségi válságértekezlet, egyben az I. zugságellenes határozat megfogalmazása. A kép közepén fehér nadrágban, ingben Könnyes Oszkár, balján Csuhás úr értékel, barna zakóban Neveletlen Krónikás alszik

Szerencsére a szerkesztőség felnőtt férfiakból álló tagjai (mivel nő az orkánsági deákolás óta hivatalosan még mindig nem lehet írástudó, nálunk hivatalosan csak tanácsadók) egy snóvájdlingi jó minőségű tavalyi malaclekvár, és babpálinka mellett megbeszélte a dolgot, majd közös állásfoglalásban döntött: Zugság állhat a durva, megosztó ügy mögött.

A jövőben a Zugságból érkező álhíreknek és különcködésnek, legfőképp pedig a rémhíreknek a szerkesztőség nem ül fel, és a leghatározottabban visszautasítja azokat a vádakat, hogy Könnyes Oszkár Mustárfalvi Csipesz Róza zabiunokája lenne. Egyben fejelentést tesz a Zugsági Hirnök főszerkesztője, Delejes Morzsek Henrik ellen, rágalmazás és lopás vétségében (az eltűnt két orkánvájlingi babpálinka ügyében).

Üdvözlettel,

A. Könnyes Oszkár

Orkánpáhi népe nem a megalkuvásról és a hosszan tűrésről ismeretes. Négy évvel ezelőtt választották újra a szavazatok 30%-ának elnyerésével az egykori tanácselnököt, dr. Karika Dezsőt polgármesternek.

dr. Karika Dezső. Állítólag a pralinégyár eladásán gazdagodott meg.

Az új városvezető semmit sem bízott a véletlenre: a város gazdasági helyzetére hivatkozva elképesztő recessziós politikát folytatva különböző „reformokat” vezetett be. Például, a játszótéren minden 5 évesnél kisebb gyermektől játékpénzt szedett be, a felnőttektől pedig vizuális díjat, amennyiben látni szeretnék a gyermeküket, miközben játszik.

Megadóztatta a hágapénzt, a koldusnárciszra pedig különadót vetett ki, közben pedig kihelyezett ülés keretében a képviselők Orkánsöjtörön csak tömték magukba az orkáni borzast.

Orkánpáhi népe sokáig tűrte, de a pattanásig feszült helyzet október 3-án, a választások napján végleg kirobbant, mikor elterjedt az a hír, hogy Karika Dezső megóvja a választást, és ő marad a polgármester még négy évre. A szavazóhelyiségekben ekkor forradalom tört ki.

A brutális orkánpáhi asszonyok megrohanták a Kerge Zerge Óvodában jelenlévő 2. számú szavazókört, fölborogatták a folyósón lévő kukákat, miközben az intézmény előtt tüntetők fölgyújtották a Páhi Tv műsorvezetőjének csinos biciklijét. A kivezényelt Tajték Ernő őrmester és az orkánpáhi posta alkalmazottai megpróbálták elállni a hömpölygő tömeget, még füstgépet, és fingópárnát is bevetettek, több-kevesebb sikerrel. A brutális orkánpáhi asszonyok közben hajítóteknővel dobálták őket; így emlékezve vissza férjszerzésük örömeire.

A forradalom erői térdre kényszerítve a bürokrácia dolgozóit – főleg, hogy nekik 6-kor lejárt a műszak – behatoltak a szavazás helyiségébe.

Rózsika néni, fején egyedi, orkánpáhi konttyal

Locsek Árpádné (Mancika) a szavazókörbe érkezve fölgyújtotta az egyik szavazófülkét, majd fölborította az urnát. Közben az Orkánújvárosi FC megyeszerte rettegett szurkolói csoportjának, az Orcanstormnak egyik helyi tagja megette a szavazatszámlálók rántott csirkecombját, és elvitte a szavazáshoz szükséges tollakat, illetőleg még egy dömpert az óvodából. (iwiw képei között fönt van, ahogy épp egy combot töm magába.)

A szavazatszámlálók kirohantak az épületből, Karikás Dezső lemondott, majd repülőgépével Zugságba távozott. A szavazófülkékben győzött a forradalom!

A szavazófülkés forradalmat ünneplő tömeg.

Az Orkánsági Néplap Napló legutóbbi számában vezércikk jelent meg a térség egyik legendás nehézipari üzeméről, amelyet a köznyelv csak "Lenin kombi"-nak hív. Az egykori bányászok könnyes szemmel gondolnak vissza a nagyüzemre, ahol életük virágát töltötték. Szerzőnk eme méltán híres üzem történetét igyekezett feltárni.

 Az olvashatóság kedvéért exklúzív hypernagyításban is közzétesszük a cikket alább:

Orkánsági látogatásaink és a helyi folklór kutatása közepette, egyre bizarrabb szokásokra bukkanunk. Egy augusztusi hétvégén Orkántöttösre vitt az utunk, ahol egy hamisítatlan orkánsági esküvő közepébe csöppentünk. A dínom-dánom hangulata minket is jócskán magával ragadott, de a szerkesztők még a delirium tremens közepette sem felejtették el, hogy itt bizony érdemes lesz nyitott szemmel (és szájjal) járni... A téma kapcsán több bejegyzés is várható, élményeinket igyekszünk több szemszögből is megosztani olvasóinkkal.

Az esküvő napján a falu utcái koldusnárciszba burkolóznak, a porták megnyílnak, az udvarokon pedig piknikezőasztalra helyezett, házi babpálinka várja a násznépet, vagy az arrajárót. Orkánságban az esküvő meglehetősen nyílt esemény, az ifjú pár boldogságában mindenki osztozhat. Ebben a felfokozott, kötetlen hangulatban mindenki hamar megszabadul gátlásaitól. Talán túlságosan is.

A menyasszonyhágás ("miskázás", "arafektetés") előzménye alighanem a középkorban elterjedt "első éjszaka joga" (jus primae noctis). Ennek során a friss arának kötelessége volt a földesúrral hálni a nászéjszakán. A jus primae noctis egyes helyeken pénzzel megváltható volt, de az anyagiakban nem igazán szűkölködő uraságok ritkán szalasztották el a könnyen jött pásztorórák lehetőségét.

Az idő múlásával Orkánságból is kiveszett ez a szokás, de a falu elöljárói, befolyásos emberei továbbra is jogot formáltak bizonyos "előjogokra". Az esküvőkre történő meghívásuk íratlan kötelesség volt, ahol teljes kiszolgálás és a menyasszonyhágás lehetősége járt nekik.

 "Asszonyra fel!" Hágásra induló férfiak, valamikor a 30-as évek közepén.

 Erre a bizarr aktusra általában éjfél után, a hangulat tetőfokán kerül sor. A vőfély "Asszonyra fel!" kiáltással adja ki az ukázt, majd a menyasszonyt "elrabolják" és egy félreeső helységbe cipelik. Ezalatt a hágásra jogosult férfiakat egy székre állítják, majd a vőfély mindenki nadrágszárán átbújtat egy fiatal kacsát. A hiedelem szerint a gatyában verdeső kacsa fokozza ugyan a nemi vágyat, de rontja a nemzőképességet. A kacsa általában kondérban vagy nyárson végzi, mert a vőfély mindenáron elvégzi a szertartást, minden egyes résztvevő esetében. Ezért sem ajánlatos az orkánsági esküvőkre szűk nadrágban menni! A menyasszonyhágást minden esetben a férj kezdi meg, majd őt követi -társadalmi rangnak megfelelően- a többi jelen lévő uraság. Az aktust a szokásoknak megfelelően senki sem csinálhatja "végig", a menyasszonytánchoz hasonlóan itt sem szokás a 1-2 percnél tovább élni a lehetőséggel. A felajzott urak a hallástávolságban várakozó kurtizánokkal folytathatják, amit elkezdtek. Ennek "köszönhetően" az orkánsági esküvő sok törvénytelen gyerek fogantatásának éjszakájával esik egybe. XXI. századi "újdonság", hogy a menyasszonyhágásban nők is részt vehetnek. Erre azoban a helybéli mindentudók szerint csak elvétve akadt még példa.

"Ki legyen az első a sorban...?" A verekedés sem ritka a sorrend megállapításakor...

 A hágást követően a közelben elhelyezett snódvájdlingba kell értékelhető mennyiségű pénzt dobni (hágapénz). Egyéb tájegységekben ilyesmire a menyasszonytáncot megelőzően kerül sor, de a menyasszonytánc nem túl gyakori esemény az orkánsági esküvők során. A sokkal "bensőségesebb" és rituálisabb menyasszonyhágás annál inkább...

Az esküvő másnapjának reggelén a friss arát gondos asszonyok veszik kezelésbe. Kezdetleges nőgyógyászati módszerekkel "megtisztítják" a fiatalasszonyt, majd a férj rendelkezésére bocsátják. Ekkor veheti kezdetét a násznappal, Orkánságban ugyanis -a hallomások alapján- leginkább napközben szokás házaséletet élni ("Éjjel apad, nappal fakad"-tartja a jól ismert orkánsági közmondás!).

Fontos kitétel, hogy menyasszonyhágáskor erőszakról szó sincs! A helybéliek szerint minél nagyobb a hágásra jelentkezők sora, annál nagyobb "fogás" a férj számára az újdonsült feleség...

Az Orkáni borzas rövid leírása:

Héjában sült burgonya, vaddisznóval, őzgerinccel töltött kacsahús!

A család együtt készíti elő a kacsát az orkáni borzashoz.

Története:

Az orkáni borzas a régmúlt időkre mutat vissza. Állítólag kezdetleges elődjét, melyet a Mátrából Orkánságba leözönlő népek a mátrai borzasként aposztrofáltak, már a kiskirályok korában is fogyasztották. Orkánság kiskirályának, Tarján Kegyes Keresztélynek annyira ízlett, hogy fölkérte krónikását, nyomban vesse papírra e szerény étel elkészítésének fortélyát. Így igen koránról fennmarad egy értekezés - természetesen deákul - az orkáni borzasról, melyíet ekkor még Orkándi rettentő néven ismertek, és burgonya helyett szirommal és rőzsével töltötték meg a húst.

Fennmaradt egy feljegyzés, miszerint Hetveny-Roehleder gróf hírös fokosával szelte a krumplikat a gasztronómiai mestermű elkészítésére.Tudjuk azt is, hogy maga Kenyér Theodor, "Orkánság Ady Endréje" is elütötte gyomrát három komplett borzas elfogyasztásától, Mustárfalvi Csipesz Róza házában. Kenyér egy elhanyagolható verset is rittyentett az orkáni borzasról:

"Orkándi rettentő, felfaltam vagy hármat. / Ő is felfalt belőlem egy nagy adag tájat. / Felkelésem rettentő volt, mint lesz majdan fajomnak, / Uram légy Bírája / puszta látásomnak, / gyomrom Káinjának..."

Az orkáni borzas a népi konyhától a mesterszakácsokig - majd vissza.

Végül I. Ferencz József látogatása volt az, amilyen tisztes alkalomból fölkérték Orkánvarasd híres szakácsát, a Párizst és Malmöt is megjárt Teleottani Frigyes Theobold séfet, hogy készítse el az orkáni borzas Kaiser und König számára is felszolgálható tálalását. Ekkor váltottak a disznóról a vaddisznóra, hiszen Teleottani szerint eredetileg is vadból készítették, és ekkor tettek a borzasba először csipetkét is. "Ferenc Jóskának" igencsak ízlett az orkáni borzas, bár úri gyomrával kifogott a nagymagyar étel.

Teleottani Frigyes Theobold, Orkánvarasd híres szakácsa. A kép 1913-ban készült, éppen gr. Esterházy Móricot látogatja meg.

Teleottani befolyt pénzét először hadikölcsönbe fektette, majd a receptet elkártyázta, így pontos leírás nem maradt fönt, de ez csak a mai történészeknek ad fel talányokat. Akkoriban tájegység-szerte mindenki számára ismertté vált, ekkor élte az orkáni borzas reneszánszát.

A háborút követően a vadgazdálkodás és a vadra lövés megyei tilalma miatt az eredeti borzast sokáig nem tudták elkészíteni. Jurásik Mátyás először át akarta neveztetni a világhírú ételt Rákosi-borzassá, majd rá kellett jönni, hogy ez az elnevezés, több, mint kínos lenne. A nép mégis így nevezte el a borzas azon változatát, melyben hús nem ,csak krumplihéjában sült, almával töltött krumpli volt található.

Krumplit válogat Tartó Irénke.

A 70-es években sajnos megjelent a gasztronómiai igénytelenség is: sok helyen az őzgerincet Duna-kaviccsal pótolták. Istennek hála, a 90-es évektől kezdve tudatosan figyeltek rá az orkánságiak, hogy az eredeti ízvilágát újjáteremtsék e roppant furcsa, de velejéig nehéz ételnek.

A bejegyzésért hálás köszönet illeti Lottót!

A nagysikerű alkotás kedvcsináló trailere

Köszönjük Könnyes Oszkár beszámolóját.

Az Orkánsági Választási Bizottság a hivatalos összeszámlálás után kihirdette a végleges választási listát. Ebből ismételten kitűnik, hogy megyénk és térségünk lakossága magáévá tette a demokratikus értékrendet, és részt kíván venni a demokratikus államrend építésében, illetve él jogával, és tisztában van kötelezettségeivel.

A kopogtatócédulák alapján a végeredmény:

Orkánsági Polgári Egységpárt: 7634 kopogtatócédula

Orkánsági Nemzeti Feltámadási Arcvonal: 2533 kopogtatócédula

Orkáni Népfront: 2143 kopogtatócédula

Lehet Más Orkánság: 120 kopogtatócédula

Egy Jobb Jobboldalért: 28 kopogtatócédula

Kétfarkú Kutya Pártja: 0 cédula.

Az eredmények elemzése folyamán ismételten kiderül a helyi politikai viszonyok állandósága. Orkánújváros Acélváros körzetében a Népfront jelöltje, Dr. Ivánka Frigyes ismételten „hozta” a körzetét, ámbár a többi választási körzetben és településen messze elmaradtak az eredmények. A párt sajtóközleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy az orkánsági emberek változást akarnak, nem kívánják az egypártrendszert, s nem támogatják   ámbár az Orkán Napló kérdésére, hogy a kicsivel több mint 2000 cédula tényleg ezt a tendenciát mutatja-e, Csizmadia Ferenc, a párt orkánsági elnöke nem kívánt válaszolni. A Polgári Egységpárt tájékoztatása szerint (ők kombájnon hozták a cédulákat) egyes településeken gyakorlatilag minden cédulát elhoztak, ámbár egy kisebb hiba folytán Orkánhidasiban a 210 lakostól 230 kopogtatót gyűjtöttek.

Dr. Bartókné Dr. Vincze Zsuzsanna megyei elnök szerint az Orkáni Együttműködés Rendszere soha nem látott egységbe forrasztja az orkánsági embereket. Egyben kifejezte reményét, hogy a többi párt felhagy megosztó tevékenységével és csatlakoznak a OPE-hez és az orkánsági emberekhez.

 

A Nemzeti Feltámadási Arcvonal Orkánsági sejtjének rövid kommünikéje szerint immár bizonyított, hogy Orkánság lakossága a szívébe fogadta az új erőt. Az új erő célja felszámolni a kacsabűnözést- és visszaélést. Az országos visszhangot kiváltó „robbantott kacsa bűnözés” Orkánság súlyos problémája, ezért a helyi Arcvonal sejtjének célja, hogy az a bizonyos kisebbség, mely rendszeresen és tudatosan visszaél az orkánsági kacsákkal, ne tudja a jövőben tevékenységét folytatni. Egyben ifj. Steiner Walter Károly visszautasítja a Stop.hu vádjait, miszerint féltestvére az ausztráliai Nemzeti Front helyi szervezetének lenne 1946 óta a tagja.

Egy Jobb Jobboldalért képviselőjét elérhetőség hiányában lapzártáig nem tudtuk elérni.

A Lehet más Orkánság korábbi kommünikéje szerint az oköszociális kezdeményezés célja, hogy Orkánság tudatosan formálja Földünk energiaforrásait, a nemzetközi oköprogramok pedig szervesen kapcsolódjanak a tájegységbe, és mikroszociális környezetbe. A Lehet más Orkánság továbbra sem tudja támogatni az állatkínzásnak felérő  Kacsarobbantást, se a célnélküli – és tudatos erdőrombolásnak minősülő hajítóteknőzést. Az elavult és provinciális népszokások hátráltatják a gazdaságot és a modern kulturális fejlődést. Kovács Napvirág Hajnal, a Lehet más Orkánság képviselője, kampányközpontjában – az orkánújvárosi Botos Mercédesz utcában található Új hajnal teaházban szeptember 18-án tart kampányrendezvényt. Minden modern és nyitott orkánt várnak szeretettel.

A Kétfarkú Kutyapárt közleménye szerint (ami négy nappal ezelőtti keltezésű, mivel az Orkánújvárosi Egyetemen éppen Kari Napok vannak) az eredmény híven tükrözi, mennyire elégedetlenek az emberek az orkáni rendszerrel. Ámbár Török Gábor mértékadó elemzése szerint az orkáni Kétfarkú Kutyapárt rossz eredménye azért is várható volt, mert Orkánságban már nem tudtak olyat ígérni, ami nem teljesült volna.

 

Ao. Könnyes Oszkár