Az Orkáni borzas rövid leírása:

Héjában sült burgonya, vaddisznóval, őzgerinccel töltött kacsahús!

 

A család együtt készíti elő a kacsát az orkáni borzashoz.

 

 

 

Története:

Az orkáni borzas a régmúlt időkre mutat vissza. Állítólag kezdetleges elődjét, melyet a Mátrából Orkánságba leözönlő népek a mátrai borzasként aposztrofáltak, már a kiskirályok korában is fogyasztották. Orkánság kiskirályának, Tarján Kegyes Keresztélynek annyira ízlett, hogy fölkérte krónikását, nyomban vesse papírra e szerény étel elkészítésének fortélyát. Így igen koránról fennmarad egy értekezés - természetesen deákul - az orkáni borzasról, melyíet ekkor még Orkándi rettentő néven ismertek, és burgonya helyett szirommal és rőzsével töltötték meg a húst.

Fennmaradt egy feljegyzés, miszerint Hetveny-Roehleder gróf hírös fokosával szelte a krumplikat a gasztronómiai mestermű elkészítésére.Tudjuk azt is, hogy maga Kenyér Theodor, "Orkánság Ady Endréje" is elütötte gyomrát három komplett borzas elfogyasztásától, Mustárfalvi Csipesz Róza házában. Kenyér egy elhanyagolható verset is rittyentett az orkáni borzasról:

"Orkándi rettentő, felfaltam vagy hármat. / Ő is felfalt belőlem egy nagy adag tájat. / Felkelésem rettentő volt, mint lesz majdan fajomnak, / Uram légy Bírája / puszta látásomnak, / gyomrom Káinjának..."

Az orkáni borzas a népi konyhától a mesterszakácsokig - majd vissza.

Végül I. Ferencz József látogatása volt az, amilyen tisztes alkalomból fölkérték Orkánvarasd híres szakácsát, a Párizst és Malmöt is megjárt Teleottani Frigyes Theobold séfet, hogy készítse el az orkáni borzas Kaiser und König számára is felszolgálható tálalását. Ekkor váltottak a disznóról a vaddisznóra, hiszen Teleottani szerint eredetileg is vadból készítették, és ekkor tettek a borzasba először csipetkét is. "Ferenc Jóskának" igencsak ízlett az orkáni borzas, bár úri gyomrával kifogott a nagymagyar étel.

Teleottani Frigyes Theobold, Orkánvarasd híres szakácsa. A kép 1913-ban készült, éppen gr. Esterházy Móricot látogatja meg.

 

Teleottani befolyt pénzét először hadikölcsönbe fektette, majd a receptet elkártyázta, így pontos leírás nem maradt fönt, de ez csak a mai történészeknek ad fel talányokat. Akkoriban tájegység-szerte mindenki számára ismertté vált, ekkor élte az orkáni borzas reneszánszát.

A háborút követően a vadgazdálkodás és a vadra lövés megyei tilalma miatt az eredeti borzast sokáig nem tudták elkészíteni. Jurásik Mátyás először át akarta neveztetni a világhírú ételt Rákosi-borzassá, majd rá kellett jönni, hogy ez az elnevezés, több, mint kínos lenne. A nép mégis így nevezte el a borzas azon változatát, melyben hús nem ,csak krumplihéjában sült, almával töltött krumpli volt található.


Krumplit válogat Tartó Irénke.

 

 

A 70-es években sajnos megjelent a gasztronómiai igénytelenség is: sok helyen az őzgerincet Duna-kaviccsal pótolták. Istennek hála, a 90-es évektől kezdve tudatosan figyeltek rá az orkánságiak, hogy az eredeti ízvilágát újjáteremtsék e roppant furcsa, de velejéig nehéz ételnek.

 

Szerző: a csuhás  2010.09.21. 11:10 1 komment

Címkék: rákosi mátyás orkáni borzas hetveny roehleder kenyér theodor orkánvarasd jurásik mátyás mustárfalvi csipesz róza duna kavics

A bejegyzés trackback címe:

https://orkan.blog.hu/api/trackback/id/tr922312067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gun_withthewind 2010.09.22. 22:41:20

gyönyörű! köszönöm.
süti beállítások módosítása