Köszönjük a cikket Silhavy Máté filmtudornak.

Halász Henrik Hugó 1927. október 6-án született az Orkánnádas melletti tanyavilágban. Orkánújváros mesterséges felduzzasztása során mind Orkánnádas, mind Halász szülőháza Orkánújváros részévé vált. Szülőháza is áll, a vasúti pályaudvarról a 3-as számú helyi járatról a Jurásik utcai megállóból leszállva emléktábla emlékeztet a legenda szülőhelyére.

Halász Henrik tablóképe 1944-ből

Már születése napja is arra determinálta, hogy a mozgóképeknek szentelje életét, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban ezen a napon mutatták be a korszakalkotónak számító első hangosfilmet, a Jazz énekest. Halász édesanyja, a környékbeli, jómódúnak számító Kacsaffy család cselédjeként dolgozott, mikor is a család nőcsábász hírében álló legkisebb fia, Ernő megejtette. Henriket anyja kemény munkával egymaga nevelte fel (legújabb filmtörténeti kutatások szerint a Kacsaffy család tulajdonának államosításáig apja anyagilag folyamatosan támogatta az ifjú Henriket, ám erről anyja, csakúgy, mint apja kilétéről sohasem mesélt neki), az erős apakép hiánya (bár anyja a ’40-es évek elején hozzáment egy orkánvasvárii postahivatalnokhoz) rányomta bélyegét Halász egész művészetére. Keresztnevét anyja nagyapja emléke után kapta, második nevét pedig édesanyja kedvenc romantikus regényíró nyomán, Selyemfőy Hugó tiszteletére. Római katolikusnak keresztelték meg, ám az évek folyamán elfordult az általa a régi, úri világot megtestesítő Anyaszentegyháztól.

Kreativitása és széleskörű érdeklődése már az általános iskolában kiütközött Henriken. Az elemi első négy osztályában, zsinórban négyszer nyerte meg az Orkántérségi Kézműves és Szavalóversenyt (helyi verseny, melynek során agyagozás közben kellett a zsűri által megkezdett verseket befejezni, egyszerre pontozták az agyagedényt és a pontosságot). Kiváló tanulmányi eredményeinek hála ösztöndíjas helyet nyert humán tagozaton a nyolcosztályos orkánnádasi Hunyadi Mátyás Gimnáziumba. Ideje korán már az 1944-es rövidített tanévben leérettségizett, majdnem kitűnő eredménnyel. Ennek oka, hogy Henrik a gimnázium melletti alkalmi munkáiból egyre több szabadidejét az orkánnádasi Mustárfalvi Csipesz Moziban töltötte, ahol szerelmese lett a hetedik művészetnek. Végzősként egyre aktívabban tagja lett a helyi ellenállásnak is. Egyes információk szerint több helyi jelentőségű vasútvonal felrobbantásában is részt vett. Az érettségi után besorozták és a nem túl messzi frontvonalra küldték. A harcok végül a fővárosba sodorták, ahol is az ostrom során sikeresen dezertált, és a háború végéig unokatestvére pincéjében bujkált.A bujkálás során több filmötlete is támadt melyek közül többet papírra is vetett, majd a háború végeztével a hamvaiból feltámadó magyar filmiparban kezdett dolgozni, mint kisegítő. Politikai aktivitása ez alatt az időszak alatt mérséklődik. Meggyőződéses szociáldemokrataként tétlen dühvel szemléli a kommunista hatalomátvételt.

Többszöri próbálkozás után 1950-ben felvétel nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Az egyetemen kezdetben dokumentumfilmezéssel próbálkozik. Első, 1954-es rövidfilmje, a Jurásik fiai című film Orkánújváros építése körül szorgoskodó brigádok minden napjairól szólt, ám eredeti kópia sajnálatos módon nem maradt fenn. Az egyetem végeztével a Híradó- és Dokumentumfilmgyár alkalmazottjaként propagandafilmek készítésében vesz részt, melyet utólag élete legnagyobb baklövésének nevez. 1956-ban a filmgyár forradalmi bizottságának alapítója, a szabadságharc aktív résztvevője. Részvételéért sokévnyi mellőzöttség lesz a sorsa, így hazaköltözik Budapestről Orkánvasváriba, ahol a baromfifeldolgozó üzemi lapjának lesz a szerkesztője (Orkán Munkás). Itt ismerkedik meg a vállalat ifjú sztahanovistájával, a főnemesi gyökerekkel rendelkező, ám a kommunista eszmék iránt fogékonnyá váló későbbi feleségével, Orkány Margit Rozáliával. 1959-ban összeházasodnak: egy gyermeket vállalnak, Halász Richárd, 1961-ben látja meg a napvilágot, aki későbbi apja nyomdokain haladva a filmtudományok doktora lett, jelenleg az Orkánújvárosi Főiskola Alkalmazott Bölcsészettudományi Karának oktatója.

Halász és Orkány esküvői fotója

Halász, régi egyetemi csoporttársa, Lenghevicz Mór kérésére tér vissza családjával együtt a fővárosba 1963-ban, ahol annak játékfilmjében lesz segédrendező. Közös filmjük a Bűn az élet óriási sikert arat, így a kádári konszolidáció jegyében Halászt az akkor megalakuló Mafilm kötelekébe vonják. Az itt eltöltött évek során készülnek Halász legjobb filmjei, melyeknek egy közös pontja van: mind az Orkánság történetének, szépségének és leginkább lakóinak állít örök celluloid emléket. Első nagyjátékfilmje, a Vihar népe igazi önéletrajzi film, jól illeszkedik kortársai „ígyjöttem” filmjeihez. 1965-ös filmjében az orkánsági szegényparasztok és cselédek szemén keresztül mutatja be az úri világ igazságtalanságait. A filmben egytől egyig orkánsági amatőr színészek alakítják gyakorlatilag önmagukat, megőrizve a helyiek ízes beszédét, középzárt "e" és a kemény "t" hangjaikat. A film óriási sikert arat.

Következő filmjét a Vihar népének köszönhetően már komolyabb költségvetésből készítheti. A Kacsaváros filmjében ott folytatja, ahol előző filmjét befejezte. Pista (a Vihar népe Józsijának megfelelője), a cselédgyermek a városba érkezik (fiktív orkánsági nagyvárosba), ahol szembesül az urbánus világ személytelenségével és kiszolgáltatottságával, mindez a második világháború fojtogató légköre uralja. Bár a film nem a klasszikus vidéki Orkánságot mutatja be, ízig-vérig orkánsági. Ez már kisebb közönséget talál magának.

1969-es filmjében, a Hazátlanokban egy ’48-as zászlóalj kalandjait mutatja be, akik a szabadságharc bukását követően sem fejezik be az osztrák megszállókkal szembeni harcot. A honvédek az orkánsági nádasokban bujkálva ütnek rajta az osztrák katonákon. A film végén a zászlóalj parancsnoka ifj. Liliánszky András főhadnagy hősies halálának köszönhetően megkegyelmeznek a honvédeknek. A film erős párhuzamot mutat egy orkánsági esettel. 1956 után az orkánújvárosi forradalmi bizottság több tagja egészén '57 tavaszáig nem tette le a fegyvert a környákbeli lápvidékben rejtőzködve. Szemben a film kevésbé drámai befejezésével, a valóságban mindahányukat kivégezték. A film túl élénk történelmi párhuzama okán betiltásra került.

Ezt követően Halász Henrik Hugó pályája mélyesésbe kezdett. Korábbi kritikai és közönségsikereit, sem a Vége a pusztának című szerzői alkotása (1973), a Pannónia Filmstúdió megrendelésére készített Kacsavári ütközetnek emléket állító Ölebi Bömbölős Zsigmond című történelmi rajzfilm (1975) és a Rekettyős Péter, a hajítóteknős rém című horrorvígjátéka (1980) sem tudta megismételni.

A sziklaorom, melyről lezuhanva Halász Henrik életét vesztette

A ’80-as években a Magyar Televízió orkánújvárosi stúdiójának vezetőjévé kéri fel a helyi tanács. 1988. május 4-én, 61. életévében egy kacsavadászat során balesetben (egy magas oromról mélybe esik és szörnyethal) életét veszti. Nevét a mai napig őrzi az orkánnádasi művelődési ház és az orkánújvárosi bevásárlóközpont (Orcan Plaza) multiplex mozijának egyik terme. Halász Henrik Hugó idén lenne éppen 83 éves. Adózzunk munkásságának nagy tisztelettel!